Tájékoztató
a kutak vízjogi fennmaradási, üzemeltetési jegyzői engedélyezési eljárásáról
Miért kell a kutamra engedélyt kérni?
– vetődik fel a kérdés.
Vitathatatlan tény, hogy a víz kincs.
Éppen ezért az Európai Unió szükségesnek látta a vízkészletek felmérését, annak őrzését. Az Európai Unió előírja, hogy a vízkiviteli rendszerek/pontok listába kerüljenek, ismert legyen, hogy mely vízkészletek hány ponton vannak terhelve. Enélkül nem lehet tervezni a vízkészletgazdálkodást, tehát a kút bejelentés előírása ebből eredő igény.
Hazai szinten a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes ítélte aggályosnak, hogy az állam a kutak bejelentési kötelezettségére vonatkozó szabályok enyhítésével, módosításával lemondana az Alaptörvény P) cikkében védett közös örökség, természeti erőforrás minőségi és mennyiségi védelméről, szabadjára engedné az ellenőrizhetetlen vízkivételeket, ami a szennyezés kockázatával is jár, illetve tizenegy szakmai szervezet képviselője 2018. január 31. napján a felszín alatti vizek védelmében aláírt közös nyilatkozatukban a vízkészletekkel való felelős gazdálkodás megszűnése és a felszín alatti vizek védelmének felszámolása ellen tiltakoztak, felvetve egyebek mellett a szakszerűtlen kútkivitelezésből és az illegális vízkivételekből következő veszélyeket.
Így Magyarország kormánya is elkezdte a hazai vízkészletek felmérését és hosszú távú kezelhetőségének vizsgálatát.
Jelen tájékoztatóban szereplő eljárásokban az engedélyező hatóság a jegyző a következő feltételek együttes teljesülése esetén:
- a vízkivétel legfeljebb 500 m3/év,
- a kút kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,
- a kormányrendelet szerinti védőterületet, karszt- vagy rétegvízkészletet nem vesz igénybe, nem érint
- épülettel, vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal rendelkező ingatlanon van,
- magánszemély a kérelmező,
- házi ivóvízigényt, vagy háztartási igényt elégít ki,
- nem gazdasági célú vízigény (a víz használatával gazdasági haszonnal járó tevékenységet nem végez).
A fenti feltételek bármelyikének nem teljesülése esetén az engedélyező hatóság a Katasztrófavédelmi Igazgatóság.
A háztartási igény a magánszemélyek részéről merülhet fel a saját háztartásban jelentkező igények ellátására, mely főként az alábbi tevékenységekre terjed ki: jellemzően az ingatlanhoz tartozó kiskert és gyepterület locsolása, az építmények és az ingóságok időszakos tisztítása, karbantartása, a nem mezőgazdasági célból termesztett növények öntözése, a háztáji (nem gazdasági célból tartott) állatok itatása és ellátása, kerti medence feltöltésére és vízpótlására.
A háztartási igények egyik kiemelt esete a házi ivóvízigény, hiszen itt a víz minőségét is kötelezően vizsgálni kell és az ivóvízre vonatkozó jogszabályi követelményeknek meg kell felelni.
Gazdasági célú vízigénynek minősül minden, a háztartási igénytől eltérő, azt meghaladó vízigény. A gazdasági célú vízigénybe beletartozhat a locsolás, vagy az állatitatás is, amennyiben ezzel az engedélyes nem a saját háztartási igényeit elégíti ki, azaz a víz használatával gazdasági haszonnal járó tevékenységet végez. pl. egy őstermelő által folytatott piaci termelőtevékenységhez tartozó vízigény vagy egy autómosó üzem üzemeltetéséhez szükséges vizet biztosító vízigény.
Milyen típusú kutak léteznek?
A kút, vízellátás céljából a föld felszíne alá mélyített építmény.
Mélységük és kialakításuk szerint csoportosíthatjuk őket:
a) mélységük alapján:
– mély fúrású, ami 500 méternél mélyebb
– közepes mélységű, ami 200-500 m közötti mélységű
– kis mélységű, ami 30-200 méter közötti mélységű
– sekély mélységű, ami 30 méternél kisebb mélységű.
b) kialakításuk szerint lehet
– ásott kút
– vert kút,
– fúrt kút.
Mi az a fúrt kút?
Egy speciális fúró berendezéssel a földbe mélyített furat, amelynek a mélysége (akár 120 méter mély is lehet a felhasználás céljától függően) az átmérőjéhez képest nagy. A mélysége alapján gyűjthet felsőbb talajrétegekben talajvizet, illetve a mélyebb rétegekben ivóvíz tisztaságú rétegvizet. Folyamatos vízadásra képes, akár napi több száz köbméteres mennyiségben is. A kútfej zárt, hogy a külső szennyeződések ne juthassanak be, a vizet pedig kizárólag szivattyúval lehet a felszínre hozni.
Mi az az ásott kút?
Az ásott, vagy más néven aknás kút fala téglával vagy betongyűrűvel kirakott, mélysége a talajvíz tükör alá hatol. Vízszintje ingadozó, nagyban függ a lehulló csapadéktól, hiszen abból táplálkozik. Tárolókapacitása 0,5-2 köbméter közötti. A víz után töltődése lassú, száraz nyári időszakban akár ki is száradhat. Az ásott kutak kizárólag a felső talajvíz összegyűjtésére alkalmasak, így emberi fogyasztásra a mezőgazdasági szennyezés miatt nem javasolt.
Mi az a vert kút?
A vert kút kialakítása során egy hosszú, lyukakkal ellátott vascsövet a talajvíz szintjéig levernek, amely a lyukakon át telítődik vízzel. Mélysége 7-12 méter is lehet, de főként kis vízhozamok kielégítésére alkalmas, nem tisztítható, ráadásul az ország jelentős részén a talajviszonyok nem teszik lehetővé a kialakításukat. Rendszerint talajvizet hoz a felszínre.
Annak eldöntésére, hogy fennmaradási, vagy üzemeltetési engedélyt kell-e kérni a kút létesítésére a kút létesítésének idejét kell megvizsgálni. Tekintettel arra, hogy más-más szabály vonatkozott az ásott és fúrt, illetve a különböző időszakban létesült kutakra, így nem lehet valamennyi kút legalizálását egységesen kezelni.
A 2018. novemberében kiadott Belügyminisztériumi Tájékoztató alapján:
Ásott/vert kút esetében:
1.) Ha az 1965.07.01. napja előtt létesült, akkor nem kellett vízjogi létesítési engedély.
2.) Ha 1965. 07.01. – 1992. 02. 15. között létesült, nem kellett vízjogi létesítési engedélyt kérni az ásott kút megépítéséhez és átalakításához, ha:
a) annak mélysége az első vízadó réteget követő záró réteget nem haladja meg;
b) élővízfolyás, csatorna vagy állóvíz medrétől legalább húsz méter, a környezetükre szennyező hatású építményektől (pl. istálló, ól), az egyéb kutaktól, épületektől és a telek határaitól pedig az erre vonatkozó építési előírásokban meghatározott távolságban van;
c) a víz kiemelése kézi erővel vagy olyan gépi berendezéssel történik, amelynek teljesítőképessége nem haladja meg a háztartás (háztáji gazdaság) indokolt vízszükségletének kielégítéséhez szükséges mértéket.
Továbbá, ha az ásott kutat nem fúrták meg és alakították át rejtett fúrt kúttá!
3.) 1992. 02. 15. napja után minden ásott kútra kell vízjogi létesítési engedély
Fúrt kút esetében:
1.) Ha az 1960.08.08. napja előtt létesült, akkor nem kellett vízjogi létesítési engedély.
2.) Ha 1960.08.08. -1992. 02. 15 között létesült, nem kellett vízjogi létesítési engedély a fúrt kút megépítéséhez és átalakításához, ha:
10 méternél sekélyebb, illetve kézi kiemelésű vagy 1,5 LE alatti teljesítményű szivattyúval működtetett,
kizárólag háztartási célokra használatos.
3.) 1992. 02. 15. napja után minden fúrt kútra kell vízjogi létesítési engedély
Az 1.) illetve 2.) pont szerint létesült ásott ill. fúrt kutak létesítése nem minősül engedély nélküli, szabálytalan létesítésnek, így esetükben nem fennmaradási engedélyt, hanem vízjogi üzemeltetési (használatbavételi) engedélyt kell kérni.
Minden egyéb meglévő kútra (1992. után létesült ásott/ vert, illetve fúrt kútra), mely létesítésekor is engedélyhez kötött volt, fennmaradási engedélyt kell kérni.
Összességében, a jegyzői engedélyezés alá tartozó kutakra vonatkozóan megállapítható, hogy
a) 1992. február 15. napja után létesült minden kútra (ásott/vert és fúrt kútra egyaránt) vízjogi létesítési engedélyt kellett volna kérni, és ennek következtében most fennmaradási engedély adható ki.
b) 1992. február 15. napja előtt létesült kutak esetében
• arra az ásott kútra, amely a jogszabályok értelmében (mélységének és elhelyezkedésének függvényében) jogszerűen létesült engedély nélkül, üzemeltetési engedélyt kell adni,
• arra az ásott kútra, amelyre létesítésének időpontjában (mélységének és elhelyezkedésének függvényében) engedélyt kellett volna kérni, fennmaradási engedélyt kell adni,
• minden fúrt kútra üzemeltetési engedélyt kell adni.
Amennyiben ez nem történik meg, a határidő lejárta után bírság helyezhető kilátásba.
A kútra az ingatlan tulajdonosnak az üzemeltetési/fennmaradási engedélyt akkor is meg kell szereznie, ha úgy nyilatkozik, hogy a kutat nem használja (ez alól a kút lefedése sem jelent kivételt). Amíg a vízilétesítmény létezik (nem kerül szakszerűen eltömedékelésre), addig az engedélyezési eljárást le kell folytatni. A kút megszüntetésére (eltörmedékelésére) megszüntetési engedély alapján kerülhet sor.
Az eljárás mentes az igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség és az illeték alól.
Az eljárás során a 101/2007.(XII.23.) KvVM rendelet értelmében a kút helyének meghatározására a vízszintes koordináták megadása kötelező. Ezen koordináták meghatározása egyszerű kézi GPS készülékkel vagy mobiltelefonos applikációk segítségével is megtörténhet, de azért, hogy az általunk bemért koordinátapár ne a szomszéd ingatlanra essen, célszerű azok ellenőrzése, melyhez segítséget nyújt a https://e-kozmu.e-epites.hu/alkalmazas/lakossag honlap, melyre ügyfélkapus bejelentkezést követően juthatunk el.
A kérelem benyújtható:
Encsi Polgármesteri Hivatal
3860 Encs, Petőfi út 75.
Ügyintéző: Gazsi Péter
Kapcsolódó dokumentumok:
